Fórum > Mindennapi idézetek - Kentaur64

„Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább”
(Zenthe Ferenc nyilatkozatából a Nemzet Színészévé választásakor)

4 éve ezen a napon halt meg ZENTHE FERENC színész, Salgótarján díszpolgára. Jászai Mari- és Kossuth-díjas.

Csak néhány ismertebb film, melyben szerepelt: Rákóczi hadnagya, Föltámadott a tenger, Kétszer kettő néha 5, Tenkes kapitánya, Rózsa Sándor, Tüskevár, Bors, Szomszédok. Szerepelt a Magyar Rádió 1959–2007 között futó A Szabó család című rádiós telenovellájában is, amely Európa leghosszabb életű családregény-szerű rádiójátéka volt.

„Szívük legrejtettebb zugában félénken és a világ minden garázdálkodása ellenére virágzik a balga és oktalan remény, hogy talán az emberek mégis egy kicsit, egy egészen kicsit jobbá tudnának lenni, ha elég gyakran megszidják, kérik, megsértik és kinevetik őket.”
(E. Kästner Könyveim átnézésekor c. válogatott kötetének előszavából a szatirikus írókról)

Ebből az optimizmusból kiindulva írta verseit és prózai műveit ERICH KÄSTNER, ki 1974. július 29-én halt meg.

Elsősorban értékes, humoros gyermek- és ifjúsági regényeit ismerik: Emil és a detektívek, A repülő osztály, A két Lotti.

Kevesen tudják, hogy többször elvitte a Gestapo és kizárták az írószövetségből. Az 1933-as könyvégetés során (ezen ő maga is jelen volt) az ő művei is „a német szellemmel ellentétesnek” minősítve máglyára kerültek.

„…elcsitul az égzengés: madárdal
hallik megint, benne zengő varázs van.”
(A tavasz c. hegedűversenyhez írt versből)

VIVALDI, akit diakónussá, majd pappá szenteltek, asztmára hivatkozva nem mutatott be többé misét. Hegedűtanár lett egy velencei leányárvaházban. Fülöp herceg udvari karmestere, majd Velencében a Szent Márk kápolna szólóhegedűse. Kortársai mint operaszerzőt ismerték. Bécsben telepedett le, de VI. Károly, ki lovaggá ütötte, váratlanul meghalt. Vele haltak Vivaldi udvari zenészi álmai is. Egy elfeledett zeneszerző volt egy idegen városban, pénz nélkül. Nagyon sokáig senki nem tudta, hogy mikor, hol vagy miben halt meg. Aztán kiderült: „belső gyulladásba" halt bele, és 1741. július 28-án temették el. Koldusszegényen halt meg. Jeltelen sírja fölött ma Bécs egyik forgalmas útja halad át.

Legismertebb műve A négy évszak. Pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a csecsemőkre zenéje megnyugtatóan hat.

„Véleményem szerint majdnem mindenkit rá lehet venni arra, hogy a legkomolyabb zenét is élvezze. Ennek a legegyszerűbb módja, ha az illetőt észrevétlenül, szórakoztatva visszük el a hozzá közelálló zenei világból, mondjuk a Strauss-valcertől vagy a magyar nótától a kilencedik szimfóniához.”

1877. július 27-én született DOHNÁNYI ERNŐ zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus.

A gyermek körül folyton muzsika szólt, édesapja kezdte zongorára tanítani 6 éves korában. A Pozsonyi Gimnáziumban ismerte meg Bartók Bélát.

Korai szerzeményei zongoradarabok és zongorakíséretes hegedű- és csellódarabok, valamint vonós kamaraművek. Később, 14 éves korától már vokális műveket is írt: kórusműveket iskolai alkalmakra, dalokat, sőt még operát is. Világutazó koncert-zongorista. Különösen Beethoven, Schubert, Schumann és Brahms műveinek ihletett előadója.

A Zeneakadémia főigazgatója, munkásságát Corvin-lánccal is elismerték.

1944-ben elhagyta Magyarországot, Ausztriába menekült. 1948-ban elhagyta Európát és először Argentínában telepedett meg, majd onnan Floridába vándorolt ki. 83 éves korában halt meg New Yorkban, ahol lemezfelvételt készített.

„A magyar irodalom legnagyobb monománja volt, a legjelentősebb magyar hipochonder. Örökké kimerült, állandóan beteg, már ifjúként aggastyán, ő már csak a kegyes halálra vár. Élete végére sikerült csak tolókocsiba kerülnie, de akkor aztán trónként használta.”

Nádas Péter írta ezt FÜST MILÁN íróról, ki egyben költő, drámaíró, esztéta, s a magyar szabadvers megteremtője. Füst Milán 1967. július 26-án halt meg.
Az antik görög kultúra és a Biblia mindvégig erősen hatott költészetére.

Legnagyobb prózai alkotása A feleségem története. Felesége, aki szeretettel és alkotó embernek alkalmas életformával vette körül, kitűnő üzletasszony volt, aki biztosítani tudta férjének a művészi elmélyedést. Nem lehetett könnyű élete: Füst Milán nyűgös, zsörtölődő férj volt, amolyan igazi „nehéz ember”, akit lelke mélyéig csak a megoldandó művészi feladat érdekelt.

Jogász is, tanár is volt. Tanítványai úgy emlékeznek, hogy egész lelkét adta a pedagógiába, órái lelket-értelmet izgatóak, gondolatébresztőek voltak.

„Megnyílt az út, érzem, hogy nő a szárnyam,
Érzem a sajgó, idegen gyönyört...
Ez a repülés! Elhagyám a kört!” (Kaffka Margit)

Louis Blériot francia mérnök, konstruktőr, a repülés egyik úttörője, 1909. július 25-én Calais és Dover között átrepülte a La Manche-csatorna 37 km-es távolságát 36 perc alatt.

Ugyanebben az évben, október 17-én Magyarországon is bemutatót tartott. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon repülő szállt fel. 1910-ben ő volt az első ember, aki repülővel átlépte a 100 km/h-s álomhatárt.

Később gazdag repülőgépgyáros lett. Az első világháború alatt mintegy 10 000 repülőgépet adott el a francia államnak és szövetségeseinek.

„Megláttam magam a szemedben,
s tudtam, szép vagyok és egyetlen.
És ilyen tükröm nem lesz több egy sem,
sokáig elidőztem a szemedben.”

101 évvel ezelőtt ezen a napon született Weöres Sándor felesége, Károlyi Amy (Károlyi Mária) József Attila-díjas költőnő, ki szívesen írt gyermekkönyveket, akár férjével közösen is (Tarka forgó, Hetedhét ország).

Magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett. Jeles műfordító, fordításainak gyűjteménye Vonzások és viszonzások címmel jelent meg.

"Az álmom, szeretnék egy nagy, egy borzasztó nagy iskolát, minden parasztgyerek, aki csak van a környéken, hogy abba járjon. Imádom a parasztgyerekeket… Mikor még apró, mikor még elrontva nincs. Ha a porban játszanak, akkor is tiszták!"

147 évvel ezelőtt a mai napon született Bródy Sándor, ki néptanítónak készült, de tanulmányait sosem fejezte be. Műveltsége hiányosságait rendkívüli tehetségével sikerült pótolnia. Sokan a magyar Zolát látták benne.

A jóképű Bródy Kolozsvárra érkezése után elcsábította Hunyady Margitot, korának ismert színésznőjét. A kapcsolatból nemsokára megszületett törvénytelen gyermeke, Hunyady Sándor, aki kedvence volt. Hunyady Sándor is az irodalmi pályán indult el a későbbiekben.

Bródy harcias, szellemes volt és tele ötletekkel. Ő volt a korabeli társaságok lelke, egyben az irodalmi divatot is ő diktálta. Egerben könyvtárat neveztek el róla.

Legismertebb művei: Nyomor (novelláskötet), Faust orvos (regény), A nap lovagja (regény), A tanítónő (színmű).

„Egy tájba lépek ki, ahová
a másik nem követhet.
De azért még változatlanul
itt vagyok köztetek.
Sőt, még csak most kezdődik minden.”

A szekszárdi születésű, Kossuth-díjas Mészöly (eredetileg Molnár) Miklóstól, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagjától, A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnökétől való az idézet, ki 9 évvel ezelőtt, a mai napon halt meg. Legismertebb regényei: Az atléta halála, Saulus, Jelentés öt egérről.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogászdoktori oklevelet. A második világháború alatt egy évig frontkatonai szolgálatot teljesített, Szerbiában hadifogságba esett. Dolgozott lapszerkesztőként, volt a Bábszínház dramaturgja is. 1993-ban a Demokratikus Charta egyik szóvivője volt. 1990-től a Magyar Írók Szövetségének vezetőségi tagja volt.

Átmenetileg helyettesítem Gurnemanzot a Mindennapi idézetekben.