A cukor-Ki fedezte fel?+VIDEÓ
A nádcukor győzelmi menete tízezer évvel ezelőtt vette kezdetét. A melanéziai szigetvilágból került át először Kínába, majd Indiába és Perzsiába, a nyelven elomló cukor állandóan újranövekvő nyersanyaga, a cukornád. 1493-ban Kolumbusz Kristóf vitte át az első cukornád-dugványokat a karibi szigetvilágba, Jamaicába és Kubába. Ezt követően rabszolgák milliói végezték a cukornád-ültetvényeken a gyilkos munkát. Hétmilliót hurcoltak az Újvilágba Afrikából, kétszer ennyien haltak meg a rabszolgavadászatokon, vagy a borzalmas tengeri úton. A cukor és a rabszolgatartás a szó szoros értelmében aranybánya volt.

20 gramm arany=10 gramm cukor
Európa gazdagjai 20 gramm aranyat adtak 10 gramm cukor-ért. Annak idején csak a patikában volt kapható a cukor. Az első európaiak, akik a cukor élvezők hívei lettek, a keresztes lovagok, akik 1099-ben Jeruzsálemben és Törökországban kóstoltak bele a cukor-ba. A többiek számára még évszázadokon keresztül egyetlen édesítőszer létezett: a méz.
Cukor gyárak
Egy berlini patikus Andreas Marggraf, egy újításon törte a fejét: kell még lennie a cukornád-on kívül valamilyen más magas cukor tartalmú növénynek is! Addig kísérletezett, míg 1747 novemberében közzétette a felfedezését. A fehér mángoldról volt szó, egy közönséges takarmányrépáról. Napóleon, aki az akkori európai kontinenssel együtt harcban állt Angliával, 1806. november 21.-én kihirdette az ún. kontinentális blokádot. Minden kikötőt lezártak, egy hajó sem köthetett ki, különösen cukornád szállító nem. Közben egyre nagyobbak lettek a cukor-répaföldek, egyre-másra épültek az újabb és újabb cukor gyárak.
Cukor-Az édes élvezet
A berlini vegyész felfedezése, a növénytermesztők és a parasztok munkája végül is emberéleteket mentett meg. Hiszen véget vetett az ültetvénytulajdonosok önkényének, a répacukornak köszönhetően mindenki számára elérhetővé tette az édes élvezetet.
A cukor-süveg
A cukor-süveget Kr.u. 600 körül fedezték fel a perzsák, méghozzá kényszerűségből, mivel a felhevítés után így tudták csak kiválasztani a cukor-kristályokat a barna szirupból. A leves egy hosszú tölcsérbe került, a szirup alul kifolyt, fenn pedig összeragadtak a cukor-kristályok. Ezután a formát megfordították, mire a kőkemény cukor-süveg kicsúszott belőle. A háziasszonynak akkoriban fejsze, kés, fogó kellett a cukor összetöréséhez. Elgondolni is szörnyű, hogy milyen keserves munka volt a cukor törése.

