A film és a mozi története I.
Cikkek | 2008. július 28. 15:57
Az film, amit az elsőnek tartanak, a Roundhay-i kerti jelenet(1888). A mozi születésének azt a pillanatot tekintjük, amikor a kinematográf feltalálói először tartottak vetítést fizető közönségnek.
A film és a mozi története-Lumière fivérek és a film:
1895 februárjában szabadalmaztatták a cinématographot, a Lumière fivérek találmányát. 1895. december 28-án a párizsi Grand Café-ban tartott saját film-bemutatót Louis Jean Lumière és fivére, Auguste. Louis a Lumière családi üzeméből távozó munkásokat rögzítette a film. A felvevőgépben ekkor még papírszalagra öntött emulzió futott, de szélei már perforáltak voltak. A kamera működése közben, minden exponálás előtt megállította a tekercset, a kép felvétele után pedig továbbította azt, ameddig a film ki nem fogyott. 33 frank bevételre tettek szert, és ebből 30 frankot a terembérért fizettek ki, de nem telt bele egy hónap és napi 20 előadást szerveztek. Ekkor a bevételük már elérte a 2500 frankot. A közönség kedvencei közé tartozott az a film, amely a pályaudvarra gőzölögve befutó vonatot mutatta be. A nézők attól tartottak, hogy a vonat elgázolja őket és néhányan sikítozva szaladtak ki a teremből. Az első trükktechnikát is ők alkották meg, amikor is a film egy fal lebontását mutatta be, amit visszafelé játszottak: a közönség legnagyobb ámulatára ismét felépült a fal. 1897-ben az egész Európában bemutatott cinématográph előadások után Párizsban megnyitották az első mozgóképszínházakat. A vállalkozás már több mint 100 operatőrt alkalmazott. A Lumière-katalógusban már közel 400 különböző film közül válogathattak a megrendelők két évvel a szabadalmaztatás után. Valószínüleg azonban nem a Lumière fivérek voltak az elsők, akik mozgó-képet vetítettek vászonra fizető közönség előtt, ez a dicsőség minden bizonnyal Max Skladanowskyt illeti, aki ezt megtette Berlinben, mégpedig két hónappal a Cinématographe nagy visszhangot keltett nyílvános bemutatása előtt.
A film és a mozi története-Pathé fivérek és a film:
A Pathé Cinema céget Charles és Émile Pathé saját film-gyártására alapította. A Pathé Fréres pedig a kinematográfok építésével foglalkozott. A két vállalkozás vezető pozíciót vívott ki egész Európában. Kapcsolataikon keresztül komoly anyagi támogatást szereztek, amit sok film-gyártására fordítottak. A fivérek nem csak a Lumière film árusítási jogait tudták megszerezni, hanem maguk is nagyarányú film-gyártásba fogtak. Olcsó sorozat-film, például passiótörténeteket készítettek. A Pathé 1903–1908 között érte el a csúcsot. A film-birodalom, melyhez 1907-ben 15 részvénytársaság tartozott, nyers film-gyártás, majd kölcsönző hálózatot építettek ki egész Európában. Georges Méliès, a francia film magányos úttörője nem tudott talpon maradni, 1911-től az ő film-jeit is a Pathé forgalmazta.
A film és a mozi története-Film és hang:
A fonográf megjelenése után Muybridge javasolta Edisonnak, hogy a két találmányt kombinálják össze. 1904-ben Oscar Mester német producer saját fejlesztésű berendezésével, a biofonnal kápráztatta el a St. Louis-i világkiállítás látogatóit, mint új hang-osítási kísérletével. Ez az eljárás azonban még nem nevezhető hangosfilm-nek, hiszen nem maga a film volt hangosított. Ezért az eljárás neve: hangzó-film. A hang-szóró a lemezjátszó tölcsére volt, amelynek hang-ját sokszor elnyomta a mozigép kattogása. Közben kísérleteztek az igazi megoldáson: a kép és a hang egyidejű, egyetlen celluloid szalagra rögzítésén.
A film és a mozi története-Hang-zótól a digitális hang-zásig:
1922-ben három német mérnök – Hans Vogt, Joseph Massolle és Benedict Engel – levetítette első hangosfilm-jét Berlinben. Az általuk feltalált új eljárást használták. Triergon-eljárás: alapja az az elv, hogy a hang hullámokat elektromos impulzusokká, az impulzusokat viszont fénycsíkká lehet alakítani. Ezáltal hang-csíkot lehet rögzíteni a film szalag egyik szélén. Lejátszáskor a szalagon lévő jelek ismét elektromos impulzusok lesznek, melyek megrezegtetik a hang-gerjesztő membránt. A kép és a hang minden esetben szinkronban marad. A Warner Brothers A dzsesszénekes című 1927-es munkájával vette kezdetét a hangosfilm korszaka. A film főszerepét Al Jolson fehérbőrű színész játszotta, akit négerre sminkeltek, mivel akkor még fekete bőrű színész nem játszhatott főszerepet. A film-ipar a siker ellenére is vonakodott áttérni a hangosfilmre, mivel jelentős költségekkel járt volna a változás. A stúdióknak 250–500 ezer dollár közötti áron kellett megvásárolniuk a hangosfilm felvevőket, ami még ma is óriási összeg. De akik nem tudtak áttérni az új technikára, azok később lemorzsolódtak. Egy év alatt tízszeresére nőtt a hangosfilmeket játszó mozi száma.A néma-film korszaka leáldozott.
A film és a mozi története-Az első hangosfilm:
Az első teljesen hangosfilm a Bryan Fox által rendezett New York fényei (1928). Harry Beaumont Broadway Melody-ja, a hang szinkronizált elemként is használva van, pl. becsapódó ajtó hang is dramaturgiai elem (1929). Németországban a Klang film és a Tobis teljesen uralja ekkor a hangosfilm piacot, amely a triergon eljáráson alapul. Az első német hangosfilm A világ melódiája volt. A hangosfilm leglátványosabb áldozata maga a film-művészet volt, ugyanis a korai hang felvételek rejtett mikrofonokkal készültek. A színészeknek a mikrofon irányába kellett beszélniük, a színészi mimikát ezzel korlátozva. A hangosfilm terjedése heves ellenállást váltott ki Charlie Chaplinból és Balázs Bélából is. Az első magyarországi hangosfilm a Kék Bálvány volt, Jávor Pál főszereplésével, amit 1931-ben mutattak be Budapesten. Ráfizetéssel zárt a film. Ezt követte Csortos Gyula és Kabos Gyula játékával a Hyppolit, a lakáj c. film, amely már óriási kasszasikernek bizonyult. A Movietone eljárás elterjedt az 1930-as években. A lemezre történő hang-rögzítés helyett szalagra került a hang. A kép és hang csík itt még független egymás mellett a negatívon, de a másolás már együtt történik. A keverésnek köszönhetően a film és ahang egyetlen hangsávba került. 1940-ben Walt Disney Fantázia című rajz film-jében elsőként lett használva a sztereó hang. Az 1950-es évek közepétől terjed a sztereofónia párhuzamosan a kinemaszkóp eljárással. A hetvenes években fejlesztette a ki a Dolby laboratórium a zajszűrő rendszerét. Majd a 80-as években megjelent a digitális hang-rögzítés. Elérhetővé vált, hogy a mély a közép és a magas hang-okat külön csatornára lehetett rögzíteni és kellő mennyiségű és minőségű hang-szóróval visszajátszani. Ma a legfejlettebb rendszerek több mint 20 csatornán tudnak hang-ot felvenni. A film digitális hang rögzítésében az úttörő szerepet a Dolby Digital, majd a Digital Theatre System vállalta. A japán Sony cég legkorszerűbb mozi-hangzását a Dynamic Digital Sound (SDDS) rendszerével hozta meg.
Folyt Köv.
Örülök, hogy elolvastad A film és a mozi története c. cikket, gyere és játssz a Mozi kvíz terem asztalainál!
Muzamel81
