A kenyér-Konyhaművészet kvíz
„A kenyér a természet nagylelkű ajándéka, olyan táplálék, amit semmi más nem pótolhat.” -írta 170 évvel ezekőtt Antoine Auguste Farmentier francia gyógyszerész. Ha betegek vagyunk, legutóljára a kenyértől megy el a kedvünk és gyógyulásunk első jele, hogy újra megkívánjuk. A kenyér minden napszakban jólesik, öreg, fiatal, mindenféle ember kedveli…
A kenyér tudósa
A svájci Max Wahrent tartják a kenyér legnagyobb tudósának: Twann környékén megtalálta a világ eddig ismert legrégibb, 5900 évvel ezelőtt sütött kenyerét. Már III. Ramszesz fáraónak jól felszerelt péksége volt. A fáraók először sörélesztőt használtak és csak később tértek át a borélesztőre. Az is bizonyos, hogy a kenyér már a keltáknál is szent volt, halottaik testére kenyeret helyeztek, mielőtt elhamvasztották őket.
A kenyér sütése Rómában
Rómában a mindennapi kenyérről a rabszolgák és a foglyok gondoskodtak, akik azt a pistrinának nevezett különleges börtönökben sütötték. Később azonban a kenyér-sütés finom mesterség lett: ”ars pistorica” vagyis pékművészet, s a kiváló pékrabszolgákat felszabadították. A szabad rómaiak is foglalkozni kezdtek kenyér-sütéssel, s a mesterség fortélyait a római légiók Európa nagy részén elterjesztették.
A kenyér története
A németországi Ulm város kenyér-múzeumában nyolcezer kiállított tárgy, több ezer grafika mutatja be a kenyér történetét-a kőkorszaktól napjainkig. Időszámításunk előtt 4000 és 1800 között már termesztettek gabonát-búzát, kölest, árpát, zabot, s végül rozst. Az emberek a magokat kezdetben csak elrágták. Később támadt az ötlet, hogy összetörjék és vízzel keverjék. Ebből lett a gabonapép. A pép véletlenül forró hamuba kerülhetett, megsült: lepény vált belőle. Azt azonban senki nem tudja, hány évszázad telt el az első lepénytől a kenyér megszületéséig.
A svéd kenyér
Svédországban a búza-kenyér 1768-ban jelent meg először. A királyi udvar francia pékeket hozatott, ők sütöttek búza-kenyeret, kezdetben csak a királyi családnak. A lakosság fekete rozs-kenyeret evett, amit gyakran mézzel és nyírfanedvvel édesítettek. Ez a hagyomány tovább él: a svéd boltok gazdag kenyér-választékában ma is sok az édesített kenyér. Németországban egy 1276-ban kelt augsburgi pékrendelet háromféle kenyeret ismert, napjainkban már mintegy 200 kenyér-fajta van forgalomban, s a nagyobb üzletekben közel félszáz féle kapható. Angliában 19, Olaszországban 17 fajta kenyér található az üzletek polcain. A fehér hízlal, a barna fogyaszt – tartja a népi tapasztalat, de az a legjobb, ha mindkettőből kerül az asztalra.
A kenyérre is áll: ahány táj, annyi szokás és annyi mágikus vallási hiedelem. Mint például a ”szerelem-kenyér” Dél-Európában. Egy kis izzadságot kell beledagasztani, azután a kemencében kisütni, majd a nászágy alá helyezni, s ettől máris biztos a hosszú, boldog házasság.
A kenyér több, mint kenyér
A kenyér-a lexikon szerint-lisztből (búza, rozs, kukorica stb.) és adalékanyagokból (só, víz, kovász vagy élesztő, burgonya) dagasztással, kelesztéssel és sütéssel készített fontos élelmiszer. A kenyér szó a magyar ember számára azonban ennél többet fejez ki: a létet, a fizető foglalkozást. Ha ezt valaki elveszíti, az a kenyerét, vagyis a kenyér-keresetét veszíti el. A kenyér különösen fontos a magyar nép táplálkozásában, ezért megkülönböztetett, kiemelt szerepe van. Megszegése fontos szertartás volt-falun sok családban máig az. Ezért ünneplik ma is augusztus 20.-án, István király napján az új kenyeret.
Egy kis kenyér ízelítő
Fehér kenyér
Félbarna kenyér
Rozs-kenyér
Kukoricás kenyér
Graham kenyér
Gluténmentes kenyér
Magvas kenyér
Burgonyás kenyér
Gyümölcskenyér
Bloomer-kenyér
Liebig-kenyér (korpakenyér)
Extrudált kenyér (diétás fajta)
Kétszersült (cibak)
Pászka
Pita
és még a többi finom kenyér...
Örülök, hogy elolvastad A kenyér cikket, gyere és játssz a Konyhaművészet kvíz játék asztalainál, vár a sok kérdés és a nyeremény!
Tündi9
