A MUZSIKA HANGJAI- 5. hang
Az erősen díszített, tekergő, kanyargó stílust jelölő BAROKK korszakhoz érkeztünk, kedves Játékostárs! A zene barokk korszakát hagyományosan 1660-tól 1750-ig számítják-, a két dátum valóban jelentős mérföldköve a zenetörténetnek. Az első ránk maradt operák ugyanis 1600-ban keletkeztek, 1750 pedig Johann Sebastian Bach halálának éve.
A reneszánsztól a barokkhoz vezető folyamatos fejlődésen túl a 16. század vége felé egy hatalmas, ugrásszerű változás történt. Ebben a változásban jelentős szerepet töltöttek be a humanista tanok .A 16. századi komponistáknál megfordultak a "szerepek"; míg korábban a zenéé volt a vezető szerep, most a szöveg kerekedett felül. A századfordulóra, a szöveg annyira fontossá vált, hogy a muzsikusok ki is jelentették: a zenének a szöveg hűséges szolgálójává kell válnia. Teljesen egyenes út vezetett tehát elsősorban az énekes művek, s kiváltképp az opera műfajának kialakulásához. Lassan kialakult a tartalmi mondandó, illetőleg a szereplők érzésvilágának kifejező eszköze, az ária egyeduralma. Ennek kötött ritmusa és erőteljesebb dallamvonala jobban vonzotta a közönséget az operákban ezekhez társult u.n. recitativoknál.(Felfokozott énekbeszéd, a beszéd és ének közti átmenet, kevéssé ritmikus zenei anyag, és vonalvezetés).Az énekesek roppant élvezték, hogy az áriákban megmutathatták hangjuk terjedelmét és virtuozitását, a közönség pedig szívesen bámulta a szólisták technikai merészségét.
A virtuozitás azután kezdett vissza (vagy rá?) hatni a hangszeres zenére is, mint ahogyan ez pld Antonio Vivaldi hegedűversenyében is nyomon kísérhető. Egy csöppnyi kisleány fantasztikus előadásában most nyomon követhető a Vivaldi zene kacskaringó, díszes dallama, és a virtuóz hangszertechnika. A Négy évszak egyik híres tételének részlete következik, a "TÉL".
http://href.hu/x/742i
A barokk szerzői közül most kiemelném- a mai zenetudomány egybehangzó állásfoglalása szerinti - "minden zenének atyját", Johann Sebastian Bachot.( 1685-1750). Zenész családban született. Kapcsolatba került Lüneburgban tanulva Hamburg egyházi zenéjével, de Hannover francia udvari (világi) zenéjével is. Volt udvari orgonista és zeneszerző. Weimarban orgonáláson kívül zeneigazgatóként is tevékenykedett. 1723-ban Lipcsében telepedett le, ahol a helyi Tamás - templom és - iskola kántora, illetve zenei vezetője lett. Nem csoda hát,, hogy műveinek egy része orgonára, illetőleg zenekarra íródtak-, másik jelentős részük pedig zenekari/orgonakíséretes kórusművek,kantáták, passiók lettek.
Hallgass meg most egy orgonadarabot tőle-, bízom benne, hogy ismerősként fogod üdvözölni (d-moll toccata és fúga; toccare= futni, kergetőzni).
http://href.hu/x/742k
A másik kiemelkedő zenemestere a kornak Georg Friedrich HCndel(szintén 1685-ben született, és mindössze kilenc évvel élte túl Bachot).Húsz évesen Halleban már orgonistaként működött, de ifjú volt még itáliai utazásakor is, ahol nagyon hatott rá az olasz zene.1714-ben Londonba utazik, ahol egy évvel később megírja a híressé vált Vízizenét, 1749-ben a Tüzijáték-zenét. Az előbbiből most talán egy kevéssé ismert részletet adnék. Képzeld el magad a Temzén, egy hajóban pihenve, amikor is egy "szembehajón" muzsikusok játszanak szép, felhívó fanfár-zenét. Merthogy ez a zenetörténet tanúsága szerint is így történt-, ám az egyik hajóban I. György, Anglia királya és néhány testőre, a másikban a szerző és muzsikusai ültek.
http://href.hu/x/742l
Ennek hangjaival búcsúzom:
Gurnemanz
