A vívó sport - Vívás kvíz
Cikkek | 2009. március 23. 09:54
Ha valakit megkérdeztek, hogy szerinte melyik a legsikeresebb magyar sportág, akkor - ha nem elfogult – csaknem biztosan rávágja, hogy a vívás. Már a 19. század végén is intenzív vívóélet volt Magyarországon (édesapámtól tudom: ő is vívott), és a versenysorozatok, olimpiák küzdelmeinek megindulása után nem sokkal az első sikerek is jelentkeztek. És ahogy ez ilyenkor lenni szokott, ez inspirálta a fiatalokat, egész magyar vívóiskola alakult ki viszonylag hamar, amelyik nemzedékeken keresztül szállította a nemzetközi eredményeket. Gyerekkoromból emlékszem, hogy amikor az olimpiai aranyérmes esélyeket latolgattuk, az úgy kezdődött, hogy „kardvívás: két arany, és még ami becsúszik”. Sokan emlegetik ma is, és nosztalgiával gondolnak vissza a magyar vívósport aranykorára. Szerencsére, elég hosszú ideig tartott.
A vívás eredete:
A legtöbb írásművet és tanulmányt a vívásról az olasz és a francia szakirodalomban találjuk, majd talán a németet. A magyar irodalom alig foglalkozik a vívással. Az olasz Capoferro 1640-ben az asszírok királyának, Ninos-nak tulajdonítja a vívás feltalálását. Tőlük a perzsák, a macedónok, a görögök és a rómaiak vették át. Sőt (lehet, hogy túlzás) egy francia misszionárius szerint a kínaiak 27 századdal Kr.e. már ismerték a legtöbb ma is használatos vívófegyvert.
Rómában a gladiátor-iskolákban vannak meg a vívás oktatásának nyomai. Azután a középkorban részben a katonai (és lovagi) tevékenységeknél, valamint a párbajoknál alakult és fejlődött ki a vívás kultusza. Lovagi tornákat, többnyire szórakoztató jelleggel nagyon sok helyen rendeztek a főúri és uralkodói környezetben. Bármilyen furcsa, ezek a vívást is tartalmazó tornák eléggé hasonlítottak a mai vívásra.
Magyarországon a kard és a nemzet viszonya elég erős kapcsolatot mutat. És bár a hazafias viadalok elterjedtek voltak nálunk is, az első vívóiskolát az olaszok hozták be Magyarországra. 1894-ben már jól sikerült vívóversenyt rendeztek, egyelőre a Lovarda épületében. És a folyamat már megállíthatatlan volt. Fuchs Jenő, Dunay Bertalan, Posta Sándor és mások olyan színvonalra emelték a hazai vívókultúrát, hogy utolértük, sokszor felülmúltuk a bennünket tanító nemzeteket. Hát itt és így kezdődött.
A vívás főbb ágai:
Lényegében a mai vívósport tőrvívásból, kardvívásból és párbajtőrvívásból áll. És ahogy nőttek a nők emancipációs törekvései, ma már mindegyik fegyvernemben a nők számára is rendeznek világversenyeket. Olyan sport fejlődött ki, amelyben a fizikai, a szellemi és az erkölcsi tényezők is komoly szerepet játszanak. Ha ma egy csörte után nincs kézfogás, kötelező tiszteletadás, az a vívó még eltiltásra is számíthat.
Az öttusa is egyik elemeként párbajtőrvívást épített a versenyeibe, itt kevéssé érvényesülnek az ’igazi’ vívás elemei, de a vívás kultúrájának elterjedését jól mutatja. Eszközei, szabályai lényegében itt is megegyeznek a hagyományos párbajtőrvívás szabályaival.
A magyar vívósport:
A magyar sport mindig kiemelkedő szerepet játszott a világ sportéletében. Alapvető szerepe volt ebben a vívásnak, mint magyar sikersportnak is. A legtöbb egyéni olimpiai aranyérem is egy vívó, Gerevich Aladár nevéhez fűződik, de egész sorát lehetne felsorolni a magyar vívás nemzetközileg is elismert kitűnőségeinek. Nem véletlen pl., hogy a férfi tőrvívás első világbajnokságát 1926-ban éppen Budapesten rendezték. Bár mostanában a nemzetközi mezőny erőteljes kiegyenlítődésével a magyar esélyek csökkentek, mindig akad néhány megszállott, akikre biztosan számítani lehet. Legutoljára Nagy Tímea jut eszembe, aki szívével-tudásával számomra teljesen váratlanul két egymás utáni olimpián is aranyérmet szerzett, közöttük a magyar olimpiai mozgalom 150. aranyérmét.
Ezen gondolatok figyelembe vételével ajánlom a figyelmetekbe a vívósport nagy magyar egyéniségeit, azok és eredményeik tiszteletét, amelyekről – remélem – fokozatosan bővülő formában kis tükröt tud nyújtani ez a kvíz. Sok sikert, jó szórakozást és sok zsetont kívánok hozzá!
janosd
