Operett kvíz - "Én és a kisöcsém"

avagy....Eisemann Mihály élete és munkássága. "A vén budai hársfák békésen suttognak, Bőg a tehén...", Fekete Péter öcsém te kis ügyefogyott..., Én és a kisöcsém fütyülünk a nőkre az idén..., Hallod-e Rozika te, menjünk a moziba be..., Egy csók és más semmi, a vágyam csak ennyi és csendben elmenni tovább...". Azt hiszem, nem lehet " csendben elmenni" ezek mellett a slágerek mellett. Ki is volt Eisemann Mihály, aki ezeket a nagyszerű dallamokat komponálta?

Eisemann Mihály:

Eisemann Mihály gyermekkora:

Paripáson a német lakta, nagy bácskai faluban, melyet szerbül Parabutynak hívnak, született 1898. június 19.-én Eisemann Mihály.
Édesapjától tanult meg kottát olvasni, énekelni, mert az édesapja kántortanító volt. A zenei indíttatást tőle kapta. A templomi kórusban még szoprán szólamot is énekelt.

Hétévesen elkezdett tanulni hegedülni, de nem sok örömöt talált benne. Ezért édesapjától tíz éven át zongora leckéket vett. 17 évesen lesz Varga Vilma, Liszt egykori tanítványának a növendéke. Gimnáziumi évei alatt nagyon megszerette a zene mellett a történelmet is. A történelemből tanultakat sajnos megtapasztalja az életben is.
Először az első világháború miatt kerül" más országba" majd jött a második világháború, front gránátok hangjai, orosz megszálló csapatok, államosítás... stb. De ne rohanjunk annyira előre.

Eisemann Mihály - Zeneakadémia:

Az érettségi után a Zeneakadémia mellett párhuzamosan tanul a jogi egyetemen is. A Zeneakadémián nem kisebb tanárai voltak, mint Kodály Zoltán, Weiner Leó. Diploma munkáira készült, amikor egyik tanára megkérdezte tőle, hogy mit szeretne csinálni a tanulmányai befejezése után.
Röviden ennyit mondott: zeneszerző szeretnék lenni. A tanár azt mondta: "Ne legyen, Magából sohasem lesz jó zeneszerző".

Ettől annyira elkeseredett, hogy elment tisztviselőnek. Egy hirdetésben látta, hogy zongoristát keresnek és jelentkezett. Nemsokára egy bárban zongorázik ahol Harmat Imre híres szövegíró gyakran megfordult. A szerzőpáros nagyon népszerű lett a "Szeret-e még.." és a "Lesz maga juszt is az enyém..." című dalaikkal.

Eisemann Mihály - első operett:

Megismerkedik Szilágyi Lászlóval és elkészítik első operettjüket a "Három mákvirág" címmel.
Éppen elkészült az operettel, amikor megkeresik Amerikából,hogy néhány művét juttassa el. Aki megkereste az nem más, mint egy híres színház igazgatója, akinek elküldi első operettjét, aminek már az a címe, hogy "Miss Amerika". Azonnal szerződés érkezik Amerikából. Ezzel elindul a világsiker.

Eisemann Mihály - világsiker:

Tudta, hogy a komolyzenei pályájának vége. Nem bánkódott, mert sikerei kárpótolták.1934-ben bemutatják második operettjét a "Cirkusz csillagai" címmel. A főszerepet Rökk Marika és Jávor Pál játssza, amely egy cirkuszi porondon játszódik. Artistákat megszégyenítő jeleneteket forgatnak.
1934 karácsonyán mutatják be az Operett Színházban az "Én és a kisöcsém" című operettet. Hamarosan az egész ország azt énekelte, hogy "Én és a kisöcsém, fütyülünk a nőkre az idén...".

1935 karácsonyán bemutatják az "Ezüstmenyasszony" című operettjét. Nagy valószínűséggel a karácsonyi bemutatók jó szerencsét hoztak a mesternek. Most már rövidebb szünet következett, mert következő év áprilisában bemutatják a "Meseáruház" című művét. A főszereplők közt találjuk Gombaszögi Ellát, Latabár Árpádot, Kabos Gyulát, na és Bársony Rózsit. Mondanom sem kell mekkora siker volt.

Az 1940-es év nagyon gazdag termést hozott, öt operettjét is bemutatták.
A harmincas évek végén az új törvények érzékenyen érintették a színházi világot. Színházak zártak be, igazgatók jöttek - mentek, de úgy látszott Eisemannra ezek nem hatottak. Ebben az évben íródik a Handa-Banda, Tokai aszú, René, Macskazene és az Angóramacska.
Következő operettje a "Fiatalság bolondság" című, amelynek betétdalát Kiss Manyi vitte sikerre "Jajj de jó a habos sütemény..."

A háború végig söpri Budapestet is. A háború után a színházak előveszik a siker darabokat, hogy ismét megindulhasson a színházi élet. Eisemann visszavonultan él. Bárokban zongorázik.

Eisemann Mihály - az utolsó operett:

Az utolsó Eisemann operett 1958-ban kerülszínpadra "Bástyasétány 77" címmel. A mű legnépszerűbb dala a "Vén budai hársfák alatt...".

Érdekességként kell megemlíteni, hogy Kádár János nagyon kedvelte a műfajt és zöld utat adott mindennek, ami a műfajt népszerűbbé tehette. Felújításra kerülhettek a rég elfelejtett művek ezzel együtt Eisemann kissé feledésbe merült..

Nyugdíjazásáig a Fővárosi Nagycirkusz zenekarát dirigálta. Élete legtitkosabb vágya is teljesült mert nyugdíjasként egy szabadkai folyóirat főszerkesztője lehetett.
1965-ben Szabadkán díszelőadást rendeztek a tiszteletére, ahol minden népszerű melódia felcsendült.
Haláláról csak annyit lehet tudni, hogy 1966. február 15.-én Budapesten halt meg.

Eisemann Mihály műveivel beírta nevét az operett szerzők híres táborába. Szerzeményeit ma is nagy sikerrel játsszák a színházakban.


Ajánlom mindenkinek szíves figyelmébe nem csak ezt a cikket, hanem Operett kvíz termemet is.
Nusimami.

Kvíz – kaszinó ingyenes onlinejáték. Ez nem csak egy kvízjáték, hanem közösségi és nyereményjáték is egyben, ahol a tudás értékké válik.